Szeptemberben a Nemzeti Statisztikai Hivatal közzétette Románia gazdasági növekedésére vonatkozó előzetes adatait. Ezek szerint 2024 második negyedévében Románia GDP-je 0,8% növekedést mutatott az első negyedévhez képest. Eközben az első szemeszterben csak egy kisebb, 0,5%-os növekedést lehetett megfigyelni.  Ezek a számok a gazdasági növekedés szerény gyorsulását mutatják. Mivel az elemzők ennél nagyobb növekedésre számítottak, a friss adatok arra utalhatnak, hogy a 2024-es gazdasági növekedés az előrejelzettnél kisebb lesz. Tekintetbe véve ezeket a folyamatokat kutatócsoportunk módosította előrejelzéseit. Bár az év elején 3,0%-ra becsültük a GDP növekedését, az azóta eltelt időszak reálgazdasági folyamatait figyelembe véve, ezt lecsökkentjük 1,8%-ra. Ez a növekedési ráta tovább csökkenhet amennyiben, új előre nem látható események következnek be, az első szemeszterhez képest. Így tehát az 1,8%-os előrejelzésünkön túl a gazdasági kockázatok az év végéig inkább lefele mutatnak.

Melyek az okai a román gazdaság várakozásokon aluli teljesítményének és előrejelzéseink módosításának?

Az idei év első felében megnövekedett a belső kereslet. Ez egyrészt, a lakosság reál jövedelmének (beleértve a nyugdíjak év eleji és a minimálbér 2023 harmadik trimeszteri) növekedésével magyarázható. Másrészt, köszönhető az infláció fokozatos csökkenésének is. Annak ellenére, hogy ezek a tendenciák a 2024-es év második félévében is folytatódnak (lásd a július elsejei minimálbér és a szeptemberi nyugdíj növekedést), a cégek irányából kedvezőtlen hírek érkeznek. A statisztikai adatok azt valószínűsitik, hogy a kereslet növekedését a cégek nem tudják teljesen kihasználni, kínálatukat nem tudják a helyi piacon növelni. Emiatt a megnövekedett keresletet főleg importból fedezik, ennek pedig indirekt módon kevésbé kedvező hatása van Románia gazdaságára. Ezt tükrözi a nettó exportok negatív hozzájárulása Románia GDP-jéhez idén az első két szemeszterben. A befektetések, főleg az infrastrukturális és EU-s alapokból finanszírozottok, kedvező módon járulnak hozzá a gazdaság alakulásához. Ez a hatás azonban csak arra elég, hogy a GDP növekedését pozitív, de alacsony szinten tartsa.

A termelés oldaláról vizsgálva, hasonló folyamatokat láthatunk. Minden gazdasági szektor kis mértékben, néha negatívan, járul hozzá a romániai GDP alakulásához. A mezőgazdaságot, főleg a kukoricát, súlyosan érintette a nyári aszály, ennek hatása látszani fog az év második felében megjelenő gazdasági mutatókban is. Az iparban továbbra is a pandémia utáni negatív trend folytatódik, amelyet felerősít Németország, Románia legfontosabb kereskedelmi partnerének, stagnálása. Az építőipart pillanatnyilag segítik a kormányzati befektetések, de a lakossági piac a gyengélkedés jeleit mutatja. Ezek a folyamatok pedig az építőipar GDP-hez való hozzájárulásának csökkenését jelzik előre. A szolgáltatási ágazat, amely kulcsszerepet játszott a pandémia utáni gazdasági fellendülésben, az idei év második felében csak minimálisan járult hozzá a GDP-hez. Az IT szektor problémái jól példázzák az előbbi folyamatokat. Úgy tűnik a negatív tendenciák a következő időszakban is megmaradnak.

A minimálbér 2024. július 1-i növelése, valamint a nyugdíjak szeptemberi újraszámítása egy pozitív impulzust adnak a gazdaságnak. Ez pedig a második féléves gazdasági növekedésben is látszani fog. Mindezek mellett, becsléseink azt mutatják, hogy ez az impulzus mérsékelt lesz és az éves GDP csak 1,8%-os növekedéséhez fog vezetni, ami messze elmarad az eredeti előrejelzéseinktől.